2011. március 31., csütörtök

Nagyon finom málnás morzsás


Mikor megláttam ezt a süteményt Édesemnél tudtam, hogy sokat nem fogok várni, hogy kipróbáljam. Annyira jól nézett ki, és az összetevői azt mutatták nagyon-nagyon finom. És így is van :)
A sütőt előmelegítettem 190 fokra. 35,5 dkg lisztet elkevertem 13,5 dkg cukorral és 1/2 tk. sóval, majd 22,5 dkg vajat felkockázva hozzáadtam, és összemorzsoltam. Ebből a morzsalékból 1 és negyed csészényit félretettem (1 csésze=250 ml), a többi tésztát egy 20*30 cm-es sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (egy pohár aljával szépen le lehet nyomkodni, hogy egyenletes legyen). 15 percig sütöttem. Közben a félretett tésztát összekevertem 5 dkg barnacukorral, 4 dkg zabpehellyel, és 6 dkg felaprított dióval (most pekán) és hozzáadtam két ek. puha vajat, majd összemorzsoltam az egészet mogyorónyi darabokra. 24 dkg málnalekvárt összekevertem 10 dkg kiolvadt fagyasztott málnával, 1 ek. citromlével, majd villával összenyomkodtam kissé. Ezt az elősütött tésztára kentem, majd a zabpelyhes részt is rámorzsoltam, és további 25 percig sütöttem. Tepsiben hagytam kihűlni, akkor szeleteltem.

Meggyes-mákos muffin

Jó néhány éve, mikor a muffin divatba jött nálunk, természetesen én sem maradtam ki a muffin mániából, és muffin sütőforma nélkül az első próbálkozás tepsiben történt, a kis kapszlikba adagolt tésztákat egymás mellé sorakoztattam szorosan a tepsiben, és így készültek. Formájuk nem lett tökéletes, de az ízükkel semmi baj nem volt. A fenti muffin volt az első is, aminek most megosztom a receptjét, Stahl Judittól származik, és szerintem nagyon jó a tésztája, a mákot liszttel helyettesítve egy tökéletes muffin alap, amit elég sok egyéb dologgal tudunk gazdagítani (pl. füge, más gyümölcsök).
Így készül: 15 dkg puha vajat robotgéppel habosra kavarok 15 dkg cukorral (por vagy finomított kristály) és egy tk. vanília aromával. Majd hozzákeverek 2 tojást egyenként. 12 dkg lisztet elkeverek 3 dkg darált mákkal, 1 tk. sütőporral, fél tk. őrölt fahéjjal, és ezt a keveréket hozzákeverem a vajas-cukros-tojásos masszához. Egy citrom héját belereszelek a tésztába, adok hozzá 2-4 ek. tejet, majd végül belekeverek magozott, lecsöpögtetett meggyet (10 dkg elvileg). Időközben a sütőt előmelegítem 200 fokra, a muffintepsi mélyedéseibe adagolom a tésztát, nekem kb. 16 szokott lenni. Kb. 20 perc alatt megsülnek.

2011. március 14., hétfő

Millimomos szelet és financier


Mindkét süti már kinéztem a korábbi Segítsüti füzetekből. A baloldali financier Lila Füge receptje alapján készült, a jobboldali Milliomos szelet pedig eredetileg Kicsi Vúnál szerepelt, kicsit módosítottam rajta az interneten talált egyéb források alapján.

Financier így készült:
Mivel tojásfehérjéből éppen három maradékom volt, és az kb. 10,5 dkg-ot tett ki, ezért az eredeti receptet arányosítottam. Megpirítottam 8 dkg törökmogyorót forró serpenyőben, majd konyharuhával ledörzsöltem a héját, majd pedig kávédarálóban finomra daráltam. Ezt a darált mogyorót összekevertem 4 dkg liszttel, egy csipet sóval és 12 dkg cukorral. Fél vaníliarudat felhasítottam, magjait kikapartam, és 10,5 dkg vajjal egy lábasba tettem, és lassú tűzön "barnítottam". Lila Füge leírása alapján ez 7-8 percet vesz igénybe, no ez nálam tovább tartott, nem igazán vagyok profi ebben a barnított vaj készítésben (elvileg addig kell pirítani, amíg mély aranyszínű lesz, és mogyoróillatot kezd árasztani :)). A 10,5 dkg tojásfehérjét (3 db) kissé felvertem, és hozzákevertem a lisztes keverékhez, majd pedig a barnított vajat is hozzáadtam, elkevertem, és hűtőben hagytam hogy összeérjenek az összetevők egy óráig legalább. Sütőt 200 fokra előmelegítettem, majd az újonnan beszerzett aranyos sütiformákba adagoltam a tésztát, és közepébe egy-egy málnaszemet is tettem. A forró sütőben 4 percig sütöttem, majd 180 fokra visszavettem a hőmérsékletet, és tovább sütöttem. Ettől elvileg a sütinek ropogós kérge lesz, míg a belseje finom puha. Elvileg még 5-6 percig kellett volna sütni, mivel elég kicsi a sütiforma, de még kb. 25 percig biztos sütöttem, nem mertem előbb jónak ítélni. Mindenképpen függ a forma nagyságától a sütés ideje. Nagyon-nagyon finom lett, és tényleg kívül roppanós, belül finom puha :)

A másik süti, a milliomos szelet többféle recept variációjából született, a tésztáját nem érzem tökéletesnek, nagyon morzsolódott, de ettől függetlenül nagyon finom.
16 dkg lisztet átszitáltam, majd 13 dkg vajjal és 5 dkg barna cukorral, 1 tojássárgájával 1 tk vaníliakivonattal és egy csipet sóval összemorzsoltam gyors mozdulatokkal (ha jól emlékszem lisztet még kellett hozzáadnom, mivel elég lágy lett a tészta), és egy kb. 20*20 cm-es tepsibe (valamivel talán nagyobb) nyomkodtam bele a tésztát (nyújtani nem lehetett). Hűtőbe tettem a tésztát egy fél órára, közben 180 fokosra melegítettem a sütőt, és kb. 20 percig sütöttem (kicsit megbarnult). A rávaló finom töltelékhez egy kis lábasban feltettem 5 dkg vajat két tubus sűrített tejjel, egy csipet sóval együtt, és kis lángon kevergetve forrásig melegítettem, majd addig főztem, amíg sűrűsödni kezdett, és az edény falától el nem vált (azt hiszem túl sokáig is főztem, mivel túlságosan besűrűsödött, és elég keskeny rétegben került a sütire). Megkentem ezzel a mázzal a sütik tetejét. Majd 15 dkg étcsokit forró vízfürdő felett felolvasztottam, rácsorgattam a karamellre, és eloszlattam rajta egyenletesen. Hagytam, hogy majdnem megszilárduljon, és még nem teljesen szilárd állapotban felkockáztam (morzsolódik a süti tészta is, és a csoki miatt is töredezik, ekkor még egyszerűbb volt felszeletelni).

2011. február 20., vasárnap

Castella avagy japán mézes piskóta

Jó ideje már szerepel a "majd egyszer ki kell próbálni sütik" között ez a finomság. Most, hogy tojássárgája maradék keletkezett, nem vártam vele tovább :) Chili és vaniliánál találtam, vagyis a Magyar Narancsban tűnt fel nekem első körben, ahol még a süti eredetéről is olvashattam, azaz ez egy japán édesség, nem éppen a megszokott állítólag, valamikor régen portugál kereskedők vitték be magukkal.
Aki szereti a piskóta jellegű tésztát, nekik ajánlom bátran, megéri a fáradtságot :)

Hozzávalók:
10 dkg liszt, átszitálva + csipetnyi só
3 egész tojás + 2 tojássárgája
15 dkg cukor
5 dkg méz (nálam most gesztenyeméz)
4 evőkanál olaj
Az egész tojásokat, a 2 tojássárgáját egy fémtálban elkevertem a cukorral és a mézzel, és gőz fölött (az edény alja ne érjen bele a forró vízbe) folyamatosan kevergettem kézi habverővel, amíg a cukor felolvadt, térfogata kb. duplázódott, azaz sűrűsödött, ez nálam kb. 17 percig tartott. Közben 170 fokra előmelegítettem a sütőt. Majd levettem a gőzről, és tovább kevertem most már elektromos habverővel néhány percig, amíg kihűlt teljesen. Ekkor hozzákevertem az enyhén sós lisztet, majd pedig ebből a tésztából kivettem néhány evőkanálnyit és a 4 ek olajjal összekevertem jól, majd pedig ezt a keveréket a teljes tésztához adtam, és összevegyítettem. Kiolajoztam egy 25*11 cm-es formát, majd sütőpapírt raktam beléje, beleöntöttem a keveréket, és 15 percig sütöttem 170 fokon, majd levettem 150 fokra a hőmérsékletét a sütőnek, és még 45 percig sütöttem. Kicsit megbarnult (valószínűleg a méz miatt is), meg is repedt egy kicsit, de nem rontott ez semmit rajta. A gesztenyeméztől szuper illata van, a süti állaga nagyon omlós, kicsit szivacsos, hasonlít a piskótához, de mégis más. Chili és vanília mandarinos olívaolajjal készítette, valószínűleg még egy kis pluszt jelent hozzá. És természetesen meg kellett azonnal kóstolni, amint kihűlt, igaz Chilinél azt olvatam, hogy langyosan alufóliába csomagolni, és hűtőbe vele egy napra, amit csak kész adag felével tettem meg, és kíváncsian várom, tud-e ez még jobb lenni.

2011. február 6., vasárnap

Rugelach avagy finom lekváros, diós kifli


12 dkg szobahőmérsékletű krémsajtot összekeverek 12 dkg vajjal, 3 púpos ek cukorral, egy csipet sóval, majd 15 dkg liszttel, végül összegyúrom, és legalább egy órára hűtőbe teszem (a krémsajt miatt fontos, hogy jól lehűtsük, hogy könnyebben lehessen vele dolgozni). Miután kiveszem a hűtőből, kettévágom a kis gombócot, és mindkét felét kinyújtom kb. 20-25 cm átmérőjű körré (sok liszt kell alája, ragadós a tészta). Megkenem mindkét kinyújtott tésztát 3-4 ek baracklekvárral, majd pedig megszórom az alábbi töltelékkel (2 kinyújtott körre való adag): 5 dkg barna cukrot összekeverek 2 ek sima cukorral, 2 tk fahéjjal és 10 dkg durvára vágott dióval, és ezt a tölteléket belenyomkodom kicsit a tésztába. 12 részre vágom a kört, és a cikkeket kifli formára tekerem fel (nem baj, ha a töltelék kifolyik kicsit). Tepsibe teszem a kifliket (sütőpapírral bélelt, plusz az eredeti leírás szerint kivajazott, kilisztezett tepsire, eléggé leragadt nekem a csak sütőpapíron, de ez lehet, hogy a nem túl jó minőségű papír miatt is volt). Ugyanígy a tészta másik felével is megcsinálom ezt. A kifliket megkenem 1 tojás és 2 ek tej keverékével, és 180 fokos sütőben 20 perc alatt megsütöm. Nagyon-nagyon finom volt, kicsit karamellizálódott a kifolyó töltelék, és gyorsan elfogyott nagyon.

A recept forrása: Chili és vanilia.

2011. január 30., vasárnap

Süti nem süti, de azért süti


Nagy a csönd errefelé mostanság, bár sütik készülnek rendszeresen, csak a posztolás marad el. Megy a kísérletezés ezerrel, mindig van valami újdonság, amit ki kell próbálni, és hát nem mindegyik megy át a próbán, azért szerencsére kidobni nem kellett még egyiket sem (csak egyszer valamikor 1-2 éve egy sárgarépás lisztmentes sütit, ami akkor borzasztóra sikeredett :)). A képen baloldalt látható egy reformkeksz, a jobboldalon pedig egy csöppet sem reform süti, a leckerli.
Csokis-juharszirupos "szendvicsek" így készült: 20 dkg teljes kiőrlésű lisztet (nekem most teljes kiőrlésű rozsliszt van itthon) 1 ek nádcukorral, 1 tk fahéjjal és egy csipet sóval összekevertem, majd hozzáadtam 8 dkg vajat, ezeket összemorzsoltam, majd pedig még 1 tojássárgájával és 0,3 dl juharsziruppal összegyúrtam. Nem annyira szépen áll össze, mint a finomlisztes tészták, de azért összeáll. Kb. 2 mm-esre kinyújtottam (először fél centisre, majd sütőbe kerültek, és akkor elolvastam, hogy 2 mm-es lenne a cél, így sütőből ki, összegyúr, újra szaggat :)), és kis kekszeket szaggattam a tésztából. 160 fokos sütőben 10-12 percig sütöttem. Majd 10 dkg étcsokit 2 ek tejszínnel együtt gőz fölött felolvasztottam, és 1-1 kihűlt kekszet összetapasztottam ezzel a töltelékkel. Nagyon finom szerintem (no és a Csajok szerint is, akik nagyon hálás sütifogyasztók :), igaz érződik a teljes kiőrlésű liszt, de a juharszirup is, ami előnyére válik, no és a csokis töltelék :) Az idei januári Blikk nők konyhában találtam a receptet, és kapásból 1,5 adaggal indítottam, nehogy kevés legyen.
A jobboldali leckerli nem annyira reformsüti, bár sok cukor helyett sok méz és sok cukor van benne, amitől eléggé durván édes, no és egy kis cseresznyepálinka is, így ezt a sütit is ajánlom az eléggé édesszájúaknak. 25 dkg mézet egy lábosban forrásig összemelegítettem 10 dkg porcukorral, fél citrom reszelt héjával, egy csipet őrölt borssal és egy kávéskanál fahéjjal. Miután levettem a tűzről, hozzákevertem 10 dkg felaprított kandírozott citrushéjat, 10 dkg szeletelt mandulát és 0,5 dl cseresznyepálinkát. 30 dkg lisztet összeszitáltam 1 kávéskanál szódabikarbónával, és a masszához kevertem. Sűrű, kissé ragacsos anyagot kaptam, beleegyengettem egy sütőpapírral kibélelt, kb. 30x40 cm-es tepsibe. Egy vizes ecsettel kicsit benedvesítettem a tetejét, villával finoman megszurkáltam, és megszórtam 2 dkg szeletelt mandulával. Másnapig hűtőbe tettem. Másnap 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem, míg aranyszínű nem lett. Mialatt sült, 15 dkg porcukrot elkevertem fél dl vízzel és néhány csepp csereszenyepálinkával, és a sütőből kivett süti tetejét bekentem vele. Miután kihűlt, szeleteltem (elég ragadós). Nagyon édes, és inkább karácsonyi hangulatú süti, de finom. A divany.hu-n találtam a recepetet.

2010. május 3., hétfő

Ricotta torta és miegymás

Annak ellenére, hogy nincsenek új bejegyzések, sütünk azért mostanában, bár a kezdeti lelkesedés eléggé tovaszállt :( Köszönhető sok mindennek, szokásos időhiány (Sütinek tavalyi államvizsga, majd lelkes francia tanulás, nekem meg a szokásos mindent szeretnék egyszerre), küzdelem a kilókkal: ha nem sütünk nem is eszünk, és így sem hízunk legalább :) Pedig én még mindig inkább sütök egy kekszet, vagy készítek egy créme brulée-t, minthogy angolt tanuljak például, de mégis háttérbe szorultak a sütik, de leginkább az újdonságok. Viszont voltunk kirándulni a nógrádi várnál, és visszaúton betértünk a híres-neves Váci Desszertszalonba, ahol nem tudtunk csalódni :) Íme:
Most hétvégén viszont elkészült egy nagyon finom torta, amit publikálok, ugyan nem saját fejlesztésű recept, de nem is sikerült elrontani :) Anyukámnak megvettem Bereznay Tamás Süteményeskönyvét, és Anyák napjára ki is próbáltam a benne lévő Ricotta tortát. Egyszerű nagyon az elkészítése: 20 dkg összetört kekszet (győri zabfalatok) 10 dkg olvasztott vajjal összekevertem, és egy kb. 26 cm-es kivajazott tortaformába nyomkodtam. 25 dkg mascarponét, 50 dkg ricottát elkevertem, majd adtam hozzá 3 tojást, 10 dkg cukrot és szép krémesre kevertem, majd egy narancs reszelt héját is hozzáadtam. A kekszes részre öntöm. Majd egy dl tejfölbe egy lime levét belekverem, és ezt kenem a ricottás krém tetejére. Majd lehet még díszíteni valamilyen piros lekvárral, amelyből 2 evőkanálnyi mennyiséget egy zacskóba töltünk, és egy kis lyukat vágva a sarkára tetszés szerinti formában a torta tetejére "csurgatjuk". 115 fokon 2 óráig sütjük (nálam 2 és negyed lett). És nagyon finom lett :)